Tokió és több más nagyváros boltjaiban szombat reggel 7 órakor debütált a PS3, amelyből mindössze 80 ezret szállított le a Sony a szigetországban. Azzal mindenki tisztában volt, hogy ez semmiképpen nem lesz elég az igények kielégítésére, így nem volt meglepő, hogy méretes sorok alakultak ki az üzletek előtt. A fővárosban található Bic Camera áruháznál például - ahol maga Ken Kutaragi elnök adta át az első példányt - már reggel 4-kor mintegy ezren várták a nyitást, és csak azért nem alakult ki a sor korábban, mert az üzlet alkalmazottai ezt nem tették lehetővé.
A leszállított 80 ezer darab konzol órák alatt gazdára talált és az újdonsült tulajdonosok boldogan tértek haza az értékes zsákmánnyal. Lássuk, miért is olyan érdekes a PlayStation 3, mit nyújt azoknak, akik türelmesen várják, hogy némileg kibővüljön a jelenleg nem túl nagy választék. A legnagyobb durranás természetesen a Cell processzor, amely 7 (valamint 1 letiltott) egységre (Synergistic Processing Elements, SPE) épül. A Sony az IBM és a Toshiba szakembereivel közösen évekig dolgozott a chipen, amelyre mintegy 1,7 milliárd dollárt áldoztak. Ez tulajdonképpen egy 64 bites Power processzor, amely 3,2 GHz-es órajelen fut, 512 kB másodszintű gyorsítótárra (az egyes egységek 256 kB SRAM memóriára) támaszkodik, a feladatokat pedig szétosztja a rendelkezésre álló 7 végrehajtóegység között.

Ha pusztán a számolási teljesítmény vesszük alapul, a Cell messze maga mögött hagyja még a legfrissebb x86 chipeket is. A fejlesztés felhasználása több különböző területen is felmerült, a katonai cégek és gyógyszeripari vállalatok, valamint a szuperszámítógépek mellett legutóbb már a társprocesszori szerepkör gondolatát is megpendítették, mégpedig az AMD nyitott stratégiájának részeként. A platform jövője biztosítva van: erre garancia az idén megkötött újabb 5 éves együttműködési szerződés, igaz, az első generációtól is 10 éves életciklust várnak.

Az Nvidia által szállított grafikus chipről jóval kevesebb információ látott napvilágot. A márciusi GDC konferencián megerősítették, hogy a fejlesztés a GeForce 7800/7900 kártyákban is szolgáló G70/G71 chipeken alapul, 90 nanométeren készül, és a hagyományos megközelítéssel ellentétben nem PCI Express, hanem FlexIO interfészen keresztül tartja a kapcsolatot a processzorral. A Xbox 360-ban helyet kapott ATI-üdvöskétől eltérően a Reality Synthesizer (RSX) nem egységes shadereket kapott, hanem 24, darabonként két-két ALU-val ellátott pixelfutószalagot.

A másik fontos újdonság a Blu-ray lejátszó, amely a Sony saját fejlesztése. A HD DVD sokat késő ellenfeléről - amely a napokban bukkant fel hazánkban - már számos alkalommal írtunk. Közismert, hogy nagyobb kapacitásával (25, illetve 50 GB) igyekszik lebirkózni riválisát, a kiadványok száma azonban itt sem kápráztatja el a vásárlói szemeket.

Érdekes, hogy az Atarinál nem osztják a Sony optimizmusát a PS3 esélyeit illetően. Bruno Bonnell, a cég elnöke, egyben kreatív igazgatója egyenesen kijelentette, hogy a következő generáció három képviselője közül a Wii a klasszikus Bogárhátú, amelyet vezetni maga a gyönyörűség, az Xbox 360 az átlagos autó, a PS3 pedig afféle Forma-1 prototípus, amely a kevesek szórakozása. Abban természetesen minden érdekelt egyetért, hogy az elkövetkező hat hónap rendkívül érdekes lesz minden szempontból.

Az árakat szintén megismerhettük az elmúlt hetekben. Az olcsóbb változat a 20 GB-os merevlemezzel és Wi-Fi kapcsolat nélkül a tengerentúlon 500, a drágább (nagyobb, 60 GB-os merevlemezzel érkező) példányok 600 dollárba kerülnek majd. Itthon a márciusi rajtnál 130 ezer forint körüli összegre számíthatunk, míg a Sony a szigetországban kivételesen engedett, és 430 dollárra szorította le az induló árat. Kíváncsian várjuk, hogy a 2 milliós első szállítmány révén vajon sikerül-e felvenni a versenyt a Microsofttal, amely pedig még idén szeretné elérni a 10, jövőre pedig a 15 milliós határt. Info